A Tisza-tó

Tisza-tó

A Tisza II. tározó 1973-as első lépcsős duzzasztásával létre jött egy csodálatos vízi világ. Amit évszázadok alatt az ember elvett a folyótól /árterek, kiöntések, élőhelyek stb./ azokból visszakapott valamit a természet, ahol rövid idő alatt - köszönhetően az ideális élettérnek - Európában egyedül álló növény és állatvilág telepedett meg, ill. fejlődött ki. A tó megépítésével a térség települései óriási lehetőséghez jutottak, amit aztán az elkövetkező évtizedekben a különféle átgondolatlan fejlesztési programokkal teljesen tönkre is tettek. A Tisza-tó legnagyobb kincse és vonzereje a kialakult vizes élővilág, ezen belül a HAL és mint rekreációs tevékenység a horgászat.

Tisza-tó

Erre a kincsre sajnos nem vigyáztak, mert úgy tűnt kifogyhatatlan ez a forrás. Hétvégeken, még a nyolcvanas években is szinte lehetetlen volt az Abádszalóki partszakaszon szabad horgászhelyet találni, de tele voltak a szálláshelyek, az éttermek is a hozzátartozó családtagokkal, horgászturistákkal. Az ingatlan árak emelkedtek, egyre többen vásároltak családi házakat, üdülőket. A bevételekből és a támogatási pénzekből aztán elindultak azok a különféle „fejlesztések”, aminek eredményeként tönkre tették ezt a horgászparadicsomot és évről-évre egyre kevesebb külföldi és hazai horgász látogatott a Tisza-tó partjára. Megjelentek a tengerre gyártott nagy hajók, az elviselhetetlen hangú Jetskik. Az alföldi tájban óriási vasoszlopok merednek Week-board pályaként és az Abádszalóki szigeteken megépült beruházásoknál elképesztő módon, tájidegen korinthoszi oszlopok tartják a ráépített nádtetőt. A tó halászati hasznosítója csak a kivehető profitot tartotta szem előtt, a vízkezelő nem vette figyelembe az ívási és téli vermelő időszakokat, a természetvédelem indokolatlanul védte a kormoránokat, az orvhalászat és orvhorgászat példátlan méreteket öltött. A Kunsági-és Jászsági főcsatornát évről-évre teljesen lehalássza a halászati hasznosító, és a tározó megcsappant halállományából már nem érkezik jelentős utánpótlás a tavaszi feltöltések alkalmával. Ezek a jelenségek, ill. a halállomány drasztikus csökkenése együttesen járult hozzá a térség jelenlegi nehéz gazdasági helyzetéhez.

A horgászati lehetőségek fejlesztésének fontossága a Tisza-tó turisztikai fejlesztési program keretein belül

Tisza-tó

Örvendetes a kormányzat azon döntése, hogy a Tisza-tó fejlesztésére az elkövetkezendő években jelentős összegeket kíván fordítani. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ide látogató turisták több mint 90%-a kifejezetten a horgászat miatt érkezik ide. Az egyéb szolgáltatások igénybevétele csak ezeknek a hozadékai. Ha a horgászturizmus nem működik, akkor haldoklik a térség gazdasági élete. Nem szabad elfelejteni az általános nyári üdülési szezonnal szemben a horgászszezon egész évben tart. A Tisza-tó fejlesztési elképzeléseiben fontos tényező a halállomány nagysága, összetétele. Nem azért üresek a szálláshelyek és éttermek, mert a szolgáltatások színvonala alacsony, nem is a gazdasági válság miatt, hanem azért mert eltűnt a hetvenes-nyolcvanas évek legendás halbősége. Ez a probléma sajnos ma az ország minden természetes élővizén jelen van.

HETT

elválasztó