A magyarországi természetes élővizek halászati és horgászati hasznosítása

Táj

A hazai természetes felszíni élővizek és azok halállománya a magyar állam tulajdonát képezik. A halászati jog – mint vagyonértékű jog – a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Ez a halászati jog haszonbérbe adható. A bérleti idő lejártával a magyar állam 2000-ben - pályázat útján – újabb 15 évre bérbe adta az állami vizek halászati jogát. A halászati jog megszerzésével a területi horgászengedélyek és a halászjegyek eladásából befolyó pénzek is a haszonbérlőt illeti, így az állam gyakorlatilag lemondott mintegy évi tíz-milliárd forint jegykiadásokból eredő árbevételről. Ebből a pénzből, ill. a halászati tevékenységből befolyt összegből, kellene a halászati hasznosítóknak megoldania a halőrzési, halmentési, élőhely fejlesztési, stb. kötelezettségeit. Ezeket a szerződésben vállalt feladatokat azonban - szinte kivétel nélkül - egyik halászati hasznosító sem teljesíti, mivel ennek ellenőrzése, számonkérése évtizedek óta nem történik meg. Tevékenységük gyakorlatilag az állami vizek állandó lehalászására irányul, amivel évről évre tízmilliárdos károkat okoznak az államkasszának és munkahelyek tízezreit teszik lehetetlenné azokon a területeken, ahol a megélhetést egyedül a horgászturizmus és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások bevételei jelenthetnék. Ezeknek a gazdasági társaságok a tagjainak többsége magán, vagy más vállalkozási formában üzemeltetett magán halastavaknak is tulajdonosai.

Mivel a 1997. évi XLI. halászati törvény fogható kvótát nem szabályoz a természetes élővizeken, a halállományának jelentős része kerül át ezekbe a tavakba. Az uniós és a hazai állami támogatásokból végzett halasítások alkalmával ugyanezeknek a halaknak egy része ismét visszakerül az állami vizekbe, persze jó pénzért. A valós halászati fogásoknak csak százalékokban kifejezhető része jelenik meg a hivatalos fogási kimutatásokban, így téves az állítás miszerint a piacot tógazdaságok látják el hallal, a természetes vizek halászata jelentéktelen. A halászok saját maguk által bevallott jövedelme, a minimálbér szintjén mozog, hisz a fogások jelentős része a feketepiacon kerül értékesítésre. (éttermek, halkereskedők, magán tógazdaságok stb.) A természetes vizeinken olyan rablógazdálkodás folyik, ami rég nem szolgálja az ország érdekeit, gátja a munkahelyteremtésnek, a horgászturizmus adta lehetőségek kiaknázásának.

A világon példátlan az a magyarországi halászati törvény, ami az állami vízterületeken nem határoz meg mennyiségi kvótákat, egyes vízterületeken nem szabályozza a használható halászeszközök számát, fajtáját. Magyarországon a halászok bevallása szerint is az éves fogás, mint egy 70-80%-át a tavaszi ívási időszakban fogják, ami megengedhetetlen, hisz ezzel a jövő halállományát semmisítik meg. Az uniós országokban az édesvízi természetes élővizeken kereskedelmi célú halászata gyakorlatilag nincs. Az átlagos piaci ár húszszorosát is ellehet érni, ha horgásztatással értékesítik a halat.

A horgászturizmus lehetőségei:

Táj

A legújabb felmérések szerint az unióban minden tizedik lakos horgászik. Ez azt jelenti, hogy az ötszázmillió lakosból ötven-millióan hódolnak ennek a szenvedélynek. Ha a családtagokat is figyelembe vesszük, akkor több mint száz-millió lakos érintett közvetlenül a sporthorgászatban. Magyarország potenciálisan milliós számú idelátogató vendéghorgászra számíthatna, ha a hazai természetes vizeinket a horgászturizmus szolgálatába állítanánk. A hazai vizek könnyen elérhetők Európa bármely országából. A megfelelő infrastrukturális ellátás mellett a nyugati folyók meliorációja miatt a hazai vizek - szabályozottságuk ellenére is– visszaadják a hajdani vizes élőhelyek vadregényes hangulatát. A hazai horgászok létszáma is közel négyszázezer, ezzel az ország legnagyobb civilszervezete a horgászokat tömörítő MOHOSZ. (Magyar Országos Horgászszövetség)

Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan horgászati szempontból ideális helyen van. Folyóvizeink, tavaink, a csatornák és víztározók változatosságot biztosítanak a horgászat szerelmeseinek. Ha a halállomány összetétele megfelelő, a horgászszezon egész évben tart. Magyarország Európa közepén horgászturisztikai nagyhatalom lehetne, a horgászturizmus a nemzetgazdaság húzó ágazatává válhatna, ha jól gazdálkodna a felszíni élővizeivel. Az idelátogató nagyszámú vendéghorgász, azok családtagjai, baráti körei tovább gyarapítanák a turizmus más ágazatainak bevételeit is. Célországgá változna a horgászok számára Magyarország.

Munkahelyteremtés:

Táj

A horgászturizmus elsősorban azokon a hátrányos kistérségekben nyújthat munkalehetőséget, ahol a legnagyobb a munkanélküliség. Elég, ha csak Borsod vagy Szabolcs-Szatmár megyére gondolunk a Tisza mentén. Az élőhely fejlesztési program beindítása, ami alapja a természetes szaporulat növekedésének, az ártéri munka, ahol milliárdos értékeket lehet előállítani és megmenteni a közmunkaprogram átirányításával, azonnali hasznos és rövid idő alatt megtérülő munkalehetőségeket biztosíthat a helyi lakosok számára. Ezekkel a munkákkal elsősorban a nehéz helyzetben élő cigány lakosságon lehet segíteni. Az üresen maradt régi parasztházak felújítása, rendbetétele a horgászok fogadására, a helyi vállalkozóknak adhat munkát. Ezek üzemeltetése a horgászturizmusra való berendezkedés a fiatalok szülőföldön maradásukat segítené. A csónakkikötők, horgászboltok, szállásadók, éttermek, kiskocsmák, és az üzletek forgalma is megduplázódhatna a kis lélekszámú településeken. Az odalátogató horgászok egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesznek és visszalátogatnak az év más hónapjaiban is, ha gazdag horgászélménnyel telnek az ott töltött napok. Két-három év alatt megfelelő hírveréssel 40-50 ezer munkahelyet lehet teremteni a horgászturizmus beindításával. A horgászturizmus legfontosabb feltétele a HAL! A HAL védelme és élőhelyének óvása kiemelt feladat kell, hogy legyen, hisz a víz melletti településeknek az életet jelenti. Ma a szabad rablásé ez a terület.

Azonnali teendők:

- Program nevesítése pl.: ” Herman Ottó Terv”, és a program fő elemeinek ismertetése

- Kormánybiztos vagy Miniszter biztos kinevezése, koordinációs iroda felállítása

- Koordinációs feladatok kijelölése: halászati hasznosítóval, vízkezelővel, környezetvédelemmel, természetvédelemmel, nemzeti parkokkal, önkormányzatokkal, horgászszövetségekkel, vízi-rendészettel stb.

- Az állami természetes élővizek gazdálkodásának erős állami felügyelet alá vonása

- A civil és szakmai szervezetek által összeállított 1997. évi XLI. törvény módosítási javaslatainak parlamenti jóváhagyása

- Halvédelmi feladatok meghatározása, Hal, vad és erdővédelmi szolgálat felállítása

A halállomány növelése mellett az egyik legfontosabb feladat a halőrzés! Évente több tízmilliárd forint értékű hal tűnik el vizeinkből. Ha figyelembe vesszük, hogy az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás területein is hasonló nagyságú a károkozás, akkor itt az ideje elgondolkodni egy - más országokban már jól működő - „Ranger” szakszolgálat felállításán. A huszonnégy órás szakszolgálat létszámát a nyugdíjrendszer átalakításából eredően visszatérő fegyveres testületek tagjaiból lehetne felállítani.

A program politikai hozadéka:

Magyarországon a családtagokkal együtt mintegy kétmillió lakos közvetlenül érintett a horgászatban. A horgászattal kapcsolatos pozitív változások erős szimpátiát keltenek a horgászok körében a kormány felé. A víz mellett élő lakosság a halászati törvény megváltoztatásával a jobb megélhetését látja biztosítva. A nyugdíjasok számára ingyenessé kell tenni lakóhelyhez kötve a horgászatot, hisz a legtöbb szabadidővel Ők rendelkeznek, és nagy létszámban vesznek részt a választásokon.

Megjegyzés:

A halász-lobby szinte kizárólag MSZP kötődésű, a párttársak ülnek ma is a VM halászati osztályán, a halászati felügyelői székekben és erős kapcsolatokat ápolnak a FIDESZ több vezető politikusával is. Az unió 2013-ig 47 millió euróval támogatja a Magyar aquakultúra fejlesztését. (eddig ebből 11.2 millió került lehívásra) Ebből a pénzből az állami természetes élővizekre, élőhely fejlesztésre, holt-ágak rehabilitációjára eddig egyetlen forint sem jutott. Itt az ideje, hogy az állami természetes vizek a Magyar embereknek biztosítsanak megélhetést és a Magyar államkasszát gyarapítsák a horgászturisztikai bevételek.

Adatok

- Az Európai Unióban kb.: 50 millió horgász van

- Magyarországon hivatalosan közel 400 ezer

- Magyarországon a jegybevételek ára kb.: 10 milliárd forint

- A horgászcikk forgalmazók, becslések szerint évi 50 milliárd forgalmat bonyolítanak

- Horgászati céllal évente kb. mindösszesen Kb.: 5-8 ezer külföldi érkezik hozzánk

- A különféle halászati statisztikákra alapozni szinte lehetetlen, hisz nem valós adatokra épülnek, de a horgász-halász fogások összehasonlításakor szemben óriási eltérés van a halászok javára. Jász-Nagykun-Szolnok megyei adat 2009-ben a 20 ezer horgász 280 mázsa halat fogott, még a 11 halász 1.480 mázsát a saját bevallásuk alapján. A horgászok ezért több mint 200 milliót fizettek területi engedélyért a halászoknak, hogy horgászhassanak az állami vízen. Nagyon sok állami kimutatás a horgász és halászfogást összevonva hozza nehogy az égbekiáltó aránytalanság kiderüljön.

Szolnok, 2011-09-03

elválasztó