A változások szükségessége

Szőllősi Béla

Véleményemet vallomással kezdeném. Már több mint ötven éve annak, hogy horgászengedélyt váltottam a Tiszára, így elmondhatom, aránylag jól ismerem a kialakult állapotokat. Bátran kijelenthetem, hogy a természetes vizeken történő horgászati lehetőségek – és ez nem csak a Tiszára vonatkozik- végveszélyben forognak. Az elmúlt két évtizedben e témakörben ugyan úgy felszínem úsztak jogos és jogtalan érdekek, ezért félő, hogy a kialakult hangzavarban nem a józan ítélkedés, hanem a harsány és hangosabb kiabálás válik mértékadóvá. Társulásunk, 2005. évi megalakulását követően – amennyiben erre lehetőség adódott – fölemelte hangját a jelenleg tapasztalható áldatlan állapotokkal szemben. Az a természetes vízi környezet, amely biztosította volna a következő generációk részére azt a páratlan, semmihez sem hasonlítható horgászati lehetőségek, lassan megszűnni látszik. Folyóink, holtágaink halászati hasznosítási küzdelmében ellenséges acsarkodás érződik a horgász-halász ellentét miatt. Tetőzi még halfogászati nehézségeket az a megszámlálhatatlan mennyiségű kormorán, mely komoly védelmet kapott az EU szabályozás miatt. Meggyőződéssel vallom - véleményemet több természetvédelmi szakemberrel egyeztetve -, hogy évenként akár kettő milliárd forint értékű halat pusztítanak el a kárókatonák. Mi, a folyó partján élő emberek nem tudjuk elfogadni értékeink elvesztését. Véleményünk szerint a piaci értéket képviselő halállománynak védettséget kellene élveznie az azt pusztítókkal szemben. Hogy miben látjuk a megoldást?

Talán első és legfontosabb a halászati-horgászati törvény a természetes vizekre vonatkozó szabályozásának változása. Folyóinkban történő halászat szinte ellenőrizhetetlen és ott kifogott halak paci forgalma nem csak a szabályozott keretek között történik. Szabályozás ugyan van, csak annak valós hatékonysága enyhén szólva is meg kérdőjelezhető. Nem tudjuk és nem is akarjuk elfogadni azt a jelenleg alkamazott természetes vízi gazdálkodási formát, miszerint folyóvizeinkben a hal utánpótlást halastavakból valósul meg. Természetes magyar folyóinkban az öntermelékenység alkalmazása összehasonlíthatatlanul alacsonyabb anyagi ráfordítással jár, így az gazdaságosabb. Nem beszélve a minőségről, hiszen természetben nevelkedett halak a betegségekkel szembeni ellenálló képessége kedvezőbb, a hal húsa ízletesebb. Társulásunk nem kíván mást tenni – mint az, ami a nevében is megfogalmazódott – természeti értékeink, folyóvizeink megvédését, vagyis az állami vagyont megvédeni.

A társulás célkitűzése:

Tisza

A legmagyarabb folyó, a Tisza védelme, páratlan természeti értékeinek megóvása a mostani és a következő generáció számára. Csatlakozni és szövetséget kötni minden olyan szervezettel, aki ezeket a célkitűzéseket magáénak vallja. 2015-ben lejárnak a Tisza halászati hasznosítására kötött szerződések. Az új pályázaton indulva a társulás eltökélt szándéka a Tisza sport-és turisztikai hasznosításának megszerzése. A cél érdekében szeretnénk, ha minden Tisza-menti önkormányzat, országgyűlési képviselő, horgászegyesület, és a lakosság is támogatná elképzelésünket abban, hogy a Tisza legyen végre a Tisza-mentén élőké. Szolgálja és gyarapítsa a Tisza-völgyében élő mintegy másfél-millió lakost. Munkahelyeket, megélhetést, a szülőföldön való megmaradást biztosítva az itteni emberek számára.

Társaságunk a Tiszai halállomány védelme érdekében aktívan részt vett az 1997. évi XLI. Halászatról és Horgászatról szóló törvény módosítási javaslatának elkészítésében.

1. Természetes vizeink értékének megőrzése, ezen belül kiemelten az őshonos halállomány óvása.

2. A halászati haszonbérlet szerződéseinek újragondolása, halgazdálkodási előírásokkal elősegíteni az öntermelékenység, vagyis a Fok-gazdálkodás feltételeit.

3. A halvédelemi szabályozás módosítása, mivel természetes vizeink (Duna, Tisza, Balaton, Körösök) halállománya az állam vagyonát képezik, tehát annak védelmében az államnak nagyobb, sőt vezető szerepet kell vállalnia.

4. Halászati tevékenység korlátozása:

a.) Profitorientált halászatot a természetes vizeinken teljes mértékben meg kell szüntetni.

b.) Tavaszi nagy áradások, illetve a tilalmi időkben a fokok teljes védelmét kell elrendelni, az állított hálók alkalmazását meg kell tiltani.

c.) Tiltott eszközök és módok kategóriájába kell sorolni több halászati eszközt, például nyakazóháló, sorhorog stb.

d.) Korlátozni kell a halászeszközök számát.

e.) Mennyiségi kvótát kell megállapítani a halászati szektor részére is.

f.) Meg kell jelölni és védeni a vermelőhelyeket.

g.) Nagy folyóinkban, illetve tavainkban kíméleti területeket kell biztosítani a természetes utánpótlás érdekében.

Szőllősi Béla

a Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás elnöke

elválasztó