Együttműködési megállapodás

Amely létrejött a Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás és a Tiszazugi Turisztikai Szövetség között.

A megállapodó felek célja a Tisza és mellékfolyói által behatárolt természetes vízi ökológiai egység védelme, bemutatása, továbbá a természet adta sokszínűség megismertetése, óvása, a horgászat és horgászturizmus fejlesztése. A megállapodás pdf formátumban.

HETT

elválasztó

A halbölcsők és a vadponty

Már szárazon állnak a hullámterek. A szolgálatukat betöltött, egykoron planktondús, ivadékoktól hemzsegő halbölcsők többsége már elballagtatta felnevelt halait, s mostanra, térképmintát öltő, repedezett talajával szikkadtan pihen. A halifjak már a folyóvízi nagybetűs élet küzdelmes mindennapjait tapasztalják. Jövőjük bizonytalan, az ivarérettség felé vezető életút hosszú, és veszélyekkel zsúfolt.

Ezzel, a négy évvel ezelőtt a Körös-Horgász magazin egyik cikkébe írt bevezetőmmel indítom rövid, de célratörő írásomat. Az újság sajnos már megszűnt, de a természetes vizeink önző emberi érdekektől mentes, halbő és egészséges jövőjéért folytatott küzdelem sokunkban megmaradt, sőt reményteljesen folytatja útját. tovább...

elválasztó

Év végi gondolatok

Két nap már csak az esztendő. Kinn -4 °C, a szomszéd tavacskája is befagyott. A deres, kopár határban ezüstösen csillognak a befogyott belvíztócsák. Sok eső esett az ősszel, és ha télen lenne még egy kis hó, - kivált a vízgyűjtőn, - akkor majdcsak lenne végre egy valamire való tavaszi áradás. Ránk férne, sőt várjuk is nagyon, hiszen gyermekkori horgász-pákász kalandjainknak legnagyobb tanulsága, hogy a nyári zsákmány java a kubikokban terem. Ha nincs áradás, akkor nincs szaporulat, és ha nincs szaporulat, akkor újra döccen egyet az élet kereke a Tiszán, és akkor bizony a következő évek horgászélményei is elmaradnak majd. Valamire való áradás pedig immár két éve nem volt. No, de talán majd 2015-ben.

Tisza part

Sokat várunk az előttünk álló esztendőtől, és nekünk a Tisza szerelmeseinek tudnunk kell, hogy ezúttal az előttünk álló évben nem csak egy év szaporulata a tét. Nagy dolgok dőlnek majd el, amelyek hosszú-hosszú évekre meghatározzák a Tiszai horgászok életét, és nemcsak a horgászokét. A Tisza völgye,- amely egykor az ország egyik leggazdagabb földrajzi régiója volt – ma hatalmas társadalmi, gazdasági kihívásokkal küzd, melynek oka éppen magában a Tiszában, helyesebben ember és folyó elhidegült kapcsolatában keresendő. tovább...

elválasztó

Javaslat:

Dr. Zabos Géza emlékév és névfelvétel a HETT-ben , Dr. Zabos Géza szellemiségének továbbvitelére

Zabos Géza

Egy nagyon régi nyári délután a történet kezdete. A Tiszán valahol Kisköre alatt egy zöld bádogcsónak koccant a ladikomhoz, amikor egy szikár, idősödő horgászember kikötni igyekezett. Segítségemet szívesen fogadta, majd a zsákmány felől érdeklődött. Bemutatkozott: Dr. Zabos Géza. Könyve alapján már ismertem, de így élőben sokkal másabb volt, mint amilyennek képzeltem. Egyszerű, közvetlen, barátságos. Hamar közös témára került a szó, a Körösök a pusztuló halállomány a mértéktelen halászat, a természeti értékeket figyelmen kívül hagyó vízgazdálkodás. Na és a tennivalók, milyen sürgős lenne… A következő években is gyakran találkoztunk, szívesen beszélgetett velem a Tisza öreg tudósa, szavai rövidségénél csak a bölcsessége volt nagyobb. Ő már előre látta - viszonylagos halbőségben még - szeretett Tiszájával, a Körösökkel mi fog történni. Akkoriban sokkal több hal volt a folyókon, a bőséges zsákmány alig-alig ritkult , féltő szavait kevesen hallották meg. Írásaink egyszerre jelentek meg az egyik új horgászmédiában, ahol a problémákról írt. Nem igazán és csak kevesen értették őt akkor. tovább...

elválasztó

V. HORGÁSZKONFERENCIA
MARTFŰ, TERMÁL SPA
2014. AUGUSZTUS 28. 10.00 ÓRA

"Jövőkép a természetes vizek /Tisza és mellékfolyói/ horgászati lehetőségeiről" címmel került megrendezésre az V. Horgászkonferencia a martfűi Termál SPA konferencia termében. Az eseményről készült felvételek alább.

HETT

HETT

elválasztó

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Amely létrejött a Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás, a Halász Kft, a KÖTIKÖVIZIG, a Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Rákóczifalva Város Önkormányzata és Sági István országgyűlési képviselő között.

A megállapodó felek célja előkészíteni a Rákóczifalva Város külterületén található Bivalytói mintaterületen a fokgazdálkodásra alapozott integrált hullámtéri hasznosítási koncepció megvalósítását.

HETT

A Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás már 2005. évben, az Alapszabálya II. fejezet 2.3. pontjában rögzítette, hogy változtatni akar a természetes folyóvizekben alkalmazott halgazdálkodási formán: „a természetes ivóhelyek megteremtésének szorgalmazása és segítése, illetőleg az ivóhelyek védelme” feladat kijelölésével.

HETT

elválasztó

MIT HOZHAT AZ ÚJ „HALGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A HAL VÉDELMÉRŐL” SZÓLÓ TÖRVÉNY A HORGÁSZOK SZÁMÁRA ?

Lezárult egy fejezet. A horgászok évek óta vártak már egy olyan új szabályozásra, ami figyelembe veszi végre a legnagyobb létszámú hazai civilszervezet – a horgászok – régóta várt óhaját. A parlament elfogadta az új törvényt, aminek már a nevéből is sikerült kitörölni a halászati szót, ami évtizedeken keresztül azt sugallta felénk, hogy a horgászat csak afféle megtűrt tevékenység lehet a hazai vizeken. De mit is hozhat számunkra ez a törvény, amit annyira vártunk, miközben nagyon sok „öreg” horgászbarátunk már elevezetett azokra az örök horgászvizekre, ahonnan már nem tudhatja meg soha, hogy a következő nemzedék pecásai látni fogják-e még a hajnali folyó pontyugrásait, a tavaszi áradások halbőségét, vagy az esti órák sejtelmesen csobbanó rablásait.

Mivel minden törvény csak akkor jó, ha az általa kitűzött cél a közösség érdekét szolgálja, ha a kívánt cél általa elérhetővé válik, ennek tükrében nézzük meg, milyen változásokat hozott 2013. szeptember 01. a törvény hatályba lépésének napja.

A legfontosabb része a törvénynek, hogy kimondja azt az össznépi akaratot miszerint:

3)§ Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.
2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.

Ez, pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt a horgászok számára. A Martfűn megtartott negyedik horgászkonferencián Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, mint a törvény alkotásáért felelős vezető elmondta, hogy türelmet kér a horgászoktól. A törvényben meghatározott elveket a végrehajtási rendeletben fogják szabályozni, aminek hosszútávra szóló megalkotása időt igényel. Szakmai és társadalmi szervezetekkel egyeztetve kell ezeket a rendeleteket összerakni úgy, hogy az elmúlt évtizedek vitáit minden érdekelt számára megnyugtatóan rendezze.

HETT

Első lépésben a legfontosabbnak azt tartja, hogy a természetes vizek halállománya megkapja a megfelelő védelmet, ezért a halászati tevékenységet jelentősen szabályozzák, mert az eddigi halászat az, ami a legnagyobb veszélyt jelenti a természetes vizek élővilágára. Az elkövetkező 15 évre kiírandó halgazdálkodási pályázatok elsőszámú támogatottjai a horgászati és horgászturisztikai tevékenységet folytató szervezetek lehetnek, akiknek szükségük lesz a megfelelő halászati szakértelemre, szakemberekre. Tehát a kormány nem akarja a halászszakmát, mint ősi tevékenységet elüldözni a hazai természetes vizekről, hanem tevékenységüket a halállomány védelmére, ívó helyek fejlesztésére, a szelektív halászat feladatainak elvégzésére, ill. a horgászturisztikai munkákban való részvételre átirányítani. A cél, hogy a természetes élővizeken megszűnjön a profitorientált halászati tevékenység. Az így keletkező haszon (munkahelyteremtés, horgászturizmuson keresztül igénybevett szolgáltatások stb.) a társadalom rétegeiben oszlik szét, újabb megélhetési munkalehetőséget biztosítva a vízparti települések lakóinak.

A törvényalkotók várják a horgászok támogatását a célok elérésében, a törvény megszületése sok lehetőséget ad arra, hogy észrevételeinkkel, a közös vagyon védelmével óvjuk vizeink élővilágát, ezen belül számunkra legkedvesebbet a HALAKAT.

2013. szeptember 01-vel életbelépett fontosabb
HALÁSZATI SZIGORÍTÁSOK:

2) Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.
4) Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül
g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer
h) a 2. § 21. pontja szerinti nyakzó háló alkalmazása,

A halászati engedéllyel történő halfogás országos rendje

1. Halászati engedéllyel csak az abban foglalt méretű és darabszámú eszköz használható, amelynek háló területe nem lehet több mint:
1.1. Aktív eszköz esetében 16 m2, amely több halászati engedélyes közös halászata esetén összeadható.
1.2. Passzív eszközből legfeljebb 10 db, egyenként legfeljebb 9m2 hálóterületű halászeszköz használható.

2. Halászati engedélyes az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból egyértelműen azonosítható legyen az eszközt használó halászati engedélyes.

3. A halászati engedélyes legkésőbb a megelőző hét utolsó munkanapjáig köteles a tárgyhétre vonatkozó halászati tervet a halgazdálkodásra jogosultnak leadni. A halászati terv tartalmazza legalább a tervezett aktív halászatok helyét és idejét, valamint a kihelyezett passzív halászeszközök GPS koordinátákkal megjelölt helyét.

4. Passzív halászeszköz csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen helyezhető el, időszakos vízterületekre ilyen nem helyezhető ki.

(8) E rendelet értelmében aktív halászeszköznek tekintendő, minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, amelynek az engedélyes folyamatosan az eszköz legalább 10 méteres körzetében van, és legalább óránként ellenőrzi a megfogott halakat.
(9) E rendelet értelmében passzív halászeszköz az engedélyes által a halgazdálkodási vízterületen egy óránál hosszabb időre magára hagyott halászeszköz, ahol a halfogás a halak csapdába esésén alapul.

FONTOS VÁLTOZÁSOK:

(5) A halgazdálkodási hatóság halmentés céljából – határozott időtartamra – állami horgászjeggyel rendelkező személy részére halmentési tevékenység végzéséhez engedélyt adhat.
c) A területen lévő vadászatra jogosult a kárókatona gyérítéshez és riasztáshoz köteles hozzájárulni, együttműködni, illetve kötelezés esetén költségtérítés ellenében azt elvégezni. Vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.
1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak – a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.
19. §
(1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni, amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról – az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy vízminőségi védekezési készültséget kivéve – legalább tíz nappal megelőzően értesíteni.

Martfű, 2013-10-13

Menyhárt József

elválasztó

IV. ORSZÁGOS HORGÁSZKONFERENCIA
MARTFŰ, TERMÁL-HOTEL
2013. AUGUSZTUS 22. 10.00 ÓRA

Az új „Halgazdálkodási és Halvédelmi Törvény” 2013. szeptember 01. lép hatályba. A törvényalkotók és az érintett horgászok 2013. augusztus 22-én 10.00 órakor találkoznak Martfűn a Termál-Hotel tanácskozótermében.

HETT
elválasztó

HORGÁSZOK FIGYELEM, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS!

ALÁÍRÁSGYŰJTÉS HALÁSZATI TILALOM BEVEZETÉSÉRE!

Horgászok figyelem!

Készül az új halászati törvény. Mi, magyar horgászok szeretnénk, ha olyan törvény születne, ami védené a hazai vizek élővilágát, őshonos halait. A tavaszi szaporodás idején kell a legnagyobb védelmet biztosítani az ívni vonuló halaknak. Nálunk - Európában példanélküli módon - a halászok ilyenkor fogják éves fogásuk 80%-át. Azért, hogy ez a jövőben ne így legyen, összefogásra szólítjuk minden horgásztársunkat. Az Országos Választási Bizottság hitelesítette az alábbi aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. ÍRD ALÁ TE IS!

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény megvitatását, az általános (március 01. napjától június 01. napjáig tartó) halászati tilalmi időszak bevezetése végett?”

- Magyarország természetes élővizeinek halállományára a legnagyobb veszélyt a tavaszi szaporodás időszakában megengedett halászat jelenti.
- Az ívni vonuló halak útjába rakott állított hálók, varsák nem válogatnak. A fajlagos tilalmat, a méretkorlátozást, vagy a védettséget nem ismerik.
- Az anyahalak megfogásával a jövő halállománya is megsemmisül.

HAGYJUK MEG GYERMEKEINKNEK, UNOKÁINKNAK A HORGÁSZAT SEMMIHEZ NEM FOGHATÓ, CSODÁLATOS ÉLMÉNYÉT!

KERESD AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÓ ÍVEKET:

- HORGÁSZBOLTOKBAN
- HORGÁSZEGYESÜLETEKNÉL
- HORGÁSZ SZÖVETSÉGEKNÉL

Kezdeményező: TISZAI VITORLÁS EGYESÜLET ABÁDSZALÓK

Támogató: HORGÁSZEGYESÜLETEK A TISZÁÉRT TÁRSULÁS MARTFŰ

Elérhetőségek:

hett.hu@gmail.com

ztvdurbincs@gmail.com

06-30-945-78-29

06-20-493-98-22

elválasztó

HORGÁSZOK FIGYELEM!

A MAHAL NYILATKOZAT FÉLREVEZETI A HORGÁSZOKAT

A Tiszai Vitorlás Egyesület közleménye

A Magyar Haltermelő és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL) kezdeményezte a Kúriánál az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatának megsemmisítését, amit az abádszalóki Tiszai Vitorlás Egyesület népi kezdeményezésével kapcsolatban hozott.

A népi kezdeményezés lényege, hogy a tavaszi általános ívási időszakban a természetes élővizeken az új halászati törvény tiltson meg mindenfajta halászati tevékenységet. A beadványban két kérdés szerepel, az OVB mindkét kérdésben hitelesítette az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát. Az egyik kérdés az általános halászati tilalom bevezetéséről szól, míg a másik a halászati tilalom időpontját is (március 01-től - június 01-ig) meghatározza. Az aláírásgyűjtést csak a második kérdésben fogjuk elindítani jogerőre emelkedése után.

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény megvitatását, az általános (március 01. napjától június 01. napjáig tartó) halászati tilalmi időszak bevezetése végett?”

A MAHAL közleményében kiemelte, hogy az OVB határozat megsemmisítését a HORGÁSZOK érdekében kéri. Ez elképesztő állítás, mi horgászok tudjuk nagyon jól, mennyire aggódnak a halászok értünk. A MAHAL azzal riasztgatja a horgászokat, ha aláírásukkal támogatják a kezdeményezést, akkor horgászni sem lehet majd, mert a horgászat is halászat. Bizonyítékul hivatkoznak a mostani törvényre, csak azt felejtik el, hogy mi pont ezt a törvényt akarjuk megváltoztatni úgy, hogy az hatályát vesztve a horgászat és a halászat, már jól elválasztható legyen. Egyébként még a most érvényben lévő idejét múlt törvény is megkülönbözteti - már a címében is - a két tevékenységet, ami így szól: „1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról”

Az új halászati törvényben egyértelműen kell fogalmazni, a köznyelv érthetőségével, miszerint a halászati tilalom a halászatra, a horgászati tilalom a horgászatra vonatkozik, vagy esetleg mind kettőt tiltani kell bizonyos esetekben.

Kik készítették az 1997. évi XLI. törvényt a halászatról és a horgászatról?

Valószínű, hogy halászok, hisz a horgászatot szigorúan szabályozza, még a halászat gyakorlatilag szabályozatlanul, vagy csak igen kis mértékben szabályozottan folytatható tevékenység a most érvényben lévő törvény szerint. Gyakorlatilag a halászati hasznosítóra bízza a korlátozó rendelkezések meghozatalát és az ellenőrzést. Köztudott, hogy magánhalastavak tulajdonosai halászként tevékenykednek állami vizeken. A természetes vizek lerablásának ez is az egyik fő oka, a felháborító pedig az, hogy mindezért milliárdokat fizetünk mi horgászok, de nem a tulajdonos államnak, hanem a halászoknak, akik a horgászok pénze nélkül már rég abbahagyták volna az „ősi mesterséget”.

2013. március 26-án Parlamenti nyílt nap lesz, ahol napvilágra kerül a Parlament Felsőházi-üléstermében az új törvényjavaslat bemutatása. Ha széles körben megismerik a magyar horgászok a tervezetet, majd rájönnek, hogy miért indítottunk népi kezdeményezést. Most borítékolható, hogy a „halászati megszorítások” mögött semmi lényeges változás nem lesz a természetes vizek halállományának védelmében, pedig nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy a horgászturizmust HAL nélkül igen nehéz lesz fejleszteni. Márpedig a Parlamenti Nyílt Nap a horgászsport és a horgászturizmus fejlesztésének elősegítéséről szól. Ezt az előrelépést, pedig az új halgazdálkodási szabályzat lenne hivatott segíteni. De kérdés, segítheti-e valóban a sporthorgászatban lévő óriási gazdasági lehetőségek kihasználását, a hazai horgászok örömteli kikapcsolódását olyan halgazdálkodási szabályzás, ami csak látszólagos korlátokat helyezne a rablóhalászat útjába.

Mire gondolunk?

Példa: Eddig nem volt meghatározva, hogy egy folyamkilométeren mennyi varsát rakhat le a halász, de mondjuk 50 db varsánál soha nem rakott le többet. Ha az új törvény az eddig korlátlanul lerakható halászeszköz számát „szigorúan” meghatározva, úgy rendelkezik, hogy 60 db varsánál többet nem használhat az adott folyószakaszon, akkor ugyebár ez a halászati tevékenység korlátozása, legalábbis papíron és kommunikációban.

Előzetes információnk szerint az új törvényjavaslat a fenti példához hasonló halászati korlátozásokat fog csak tartalmazni, ezért indítottuk a népi kezdeményezést, egy valóban fontos kérdésben. Ha a KÚRIA a MAHAL kifogását jogosnak ítéli, újra fogalmazva, új beadvánnyal fordulunk az OVB felé mindaddig, amíg kedvező döntés nem születik számunkra.

A demokrácia lényege a többségi igény akaratának megvalósulása. Ez esetben a 150-200 főre tehető halász áll szemben közel négyszázezer horgásszal. A magyar horgászok régóta igénylik a változást, de az ország gazdasági érdekét sem szolgálja az a halászati gyakorlat, amit az Európai Unió tagországaiban már rég beszüntettek. Jó lenne időnként az unió azon irányvonalait, rendelkezéseit is átvenni, ami pozitív változásokat hoznának az ország életébe.

Tiszai Vitorlás Egyesület Abádszalók

Abádszalók, 2013.03.09.

elválasztó

PARLAMENTI NYÍLT NAP

A horgászsport és a horgászturizmus fejlesztésének elősegítése az új halgazdálkodási szabályozással

2013. március 26. kedd Parlament – Felsőházi ülésterem

HETT

elválasztó

A III. Országos Horgászkonferencia martfűi tanulságai

Tisza

Véget ért a III. Országos Horgászkonferencia, amit az idén Martfűn, a Termálhotel minden igényt kielégítő konferencia termében tartottunk meg. Köszönet érte a házigazdának, Tomasovszky Lászlónak és a konferenciát támogató Közép-Tisza-Vidéki Horgászegyesületek Szövetségének, valamint a Szajoli Halász Kft-nek.

A szépszámú érdeklődők között ott ültek azon pártok országgyűlési képviselői, akik számára tényleg fontos a Tisza-táj 1.5 millió lakosának sorsa, a természet védelme és a Tisza jövője. Sokan eljöttek a Tisza mellett élő települések meghívott polgármesterei közül is, de öröm volt látni azokat a szövetségi és horgászegyesületi vezetőket, akik a napi gyakorlatban látják, tapasztalják azokat a problémákat, amelyek megoldása már évtizedek óta várat magára. Előadást tartottak szakértők, akik nem tartoznak egyik táborhoz (halász-horgász) sem, viszont mért adatok alapján, tényekre alapozva tájékoztatták a hallgatóságot vizeink jelenlegi állapotáról. A konferenciák rendszeres résztvevője a Szolnoki Tiszai vízirendészet vezetője Busi László, valamint a halász szakma képviselője Csoma Gábor is. Az új halászati törvény elkészítése és annak előterjesztése szempontjából a konferencia legfontosabb vendégének számított, a vidékfejlesztési minisztérium két munkatársa Dr. Szabó Balázs főosztályvezető és Bardócz Tamás a Halászati osztály vezetője.

Konferencia 2012

Konferencia 2012

Konferencia 2012

A konferencia befejezése után barátok, ismerősök még sokáig beszélgettek a tervekről, azokról az elképzelésekről, amelyek megvalósításával talán sikerül egy olyan új halászati törvényt elfogadtatni, ami hosszú távra igazságot és nyugalmat hozhat a hazai természetes vizek hasznosításában.

A VM Halászati Osztályának vezetője Bardócz Tamás szerint, az új halászati törvény anyaga várhatóan decemberben kerül csak a kormány elé és jövőre tárgyalhatja a parlament annak elfogadását.

Tisza

Miért is fontos ez? Jól tudjuk, hogy a halász és horgászengedélyek éves időtartamra szólnak. Ha csak jövő tavaszra kerül a parlament elé az új halászati törvény és azt a parlament várhatóan el is fogadja, a hatályba lépés ideje akkor is csak 2014. január 01-től lesz érvényben. Tehát a szabályozatlan halászat még egy évig folytatódhat. Csak elképzelni lehet, milyen intenzív halászati tevékenység zajlik majd a természetes vizeinken a következő évben, amikor a halászok már tudják, hogy 2014-től erősen korlátozva lesz a tevékenységük. Úgy látszik a törvény előkészítését - a halász lobbi érdeke szerint - az előterjesztők szándékosan késleltetik. A Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás az elkövetkező időszakban mindent elkövet annak érdekében, hogy a halászati törvény módosítása még az idén a parlament elé kerüljön. Ebben várjuk minden olyan horgászszervezet aktív közreműködését, aki számára fontos a természetes vizeink halállományának mielőbbi védelme.

elválasztó

Konferencia az Országházban

2012. június 5-én Budapesten a parlament épületében rendezte meg az Országgyűlés Sport-és Turizmusbizottsága a horgászturizmussal kapcsolatos konferenciáját.

HETT

A program elolvasása óriási csalódás a Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás tagságának. Társaságunk az idén júliusban már harmadik alkalommal rendezi ezúttal Martfűn, az ezzel a témával is foglalkozó konferenciáját, melynek vendége és előadója volt 2010-ben többek között az a Bánki Erik, aki ezt a parlamenti halász-horgász napot szervezte. Ennek ellenére azonban még csak meghívót sem kaptunk a rendezvényre, nem hogy hozzászólási lehetőséget arra, hogy képviseljük a Tiszai horgászturizmus és a Tiszai horgászok érdekeit. Annál is inkább furcsa ez, hisz társaságunk már évekkel ezelőtt javaslatok sorát tette le az érintettek asztalára a horgászturizmussal kapcsolatban. A felszólalók névsorában többségében azok neveit olvashatjuk, akik legnagyobb akadálya és ellenzői a természetes vizeink elsődleges horgászati hasznosításának. A halászok tudjuk anyagi érdekből akadályai a horgászati hasznosításnak, de a horgászok a MOHOSZ vezetőitől is hiába várták évtizedekig a létszámuknak megfelelő súlyú érdekképviseletet. A horgászokat ismét ugyanez a MOHOSZ és annak házi szakírója képviseli, akiknek az elmúlt évek alatt bőven lett volna lehetősége arra, hogy harcosan kiálljon a horgászok érdekében, azonban ezt nem tette meg. Így nagy a valószínűsége annak a feltételezésnek, hogy megint nem történik semmi változás a konferenciát követően, hisz a Magyar Horgász februári számában Szalay Ferenc írását olvashatjuk úgy is mint beismerő vallomást, miszerint " ...ezeknek a fórumoknak nem lett - még más dimenziókban sem - folytatása. Ez azonban a kisebbik probléma. A nagyobb baj az, hogy még azokban a kérdésekben sem jutottunk el a jogszabályozási megfogalmazásig, pláne nem az elfogadásig, amelyekben már egyetértés volt. S ment tovább minden úgy, mint azelőtt.

elválasztó

Készül az új Halászati törvény

Magyar Zoltán országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság tagja, a Jobbik Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, a 2012. május 07-i országgyűlési hozzászólásában felvetette a hazai természetes élővizek - általunk már sokat hangoztatott és elodázhatatlan – problémáinak kérdését.

HETT

Több évi előkészítés és egyeztetés után társaságunk a Vidékfejlesztési Minisztérium halászati osztályához már 2010 októberében benyújtotta a Halászati törvény módosításához tett javaslatát, ami a horgászati és halászati érdekeket is figyelembe veszi az elsődleges állami érdek mellett. Dr. Kardeván Endre államtitkár Úrral és Vajai László Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Vadászati és Halászati Főosztályának vezetőjével többször is egyeztettünk a témában. Jó hír a horgászok számára, hogy az államtitkár kiemelte a sporthorgászat preferálását a készülő új halászati törvényben. Kíváncsian várjuk, mennyire veszik figyelembe az általunk leadott javaslatban leírtakat. A július hónapra ígért vitaanyag megjelenését követően immár harmadik alkalommal - Szolnok helyett ezúttal Martfűn - rendezzük meg a III. Országos Horgászkonferenciát, melynek pontos időpontját honlapunkon közöljük.

elválasztó